Moha és kátrány

Miután voltam Máriahalmon, ahogy egy finn tömegkályhát tulajdonosa a kertjében termesztett husángfűzzel fűtött, lelkes felbuzdulásomban támogattam az ötletet, hogy mi is veszünk fát (akácot), amit elteszünk, hogy száradjon, és mondtam, hogy ültessünk mi is ilyen gyorsan növő és magas fűtőértékű fát.

Anyu szólt nekem még tegnap, hogy ma fogják meghozni a fát, majd segítsek behordani. Aztán egyszercsak felcsengetett az udvarból, és intett, hogy jöjjek le, mert megjött a fa.

Kinézek: egy nagy halom fát láttam, púposan megrakva, elkezdtem nevetni; ez most komoly?? Ezt fogjuk mi behordani? Persze már alképzeltem a kékelejű IFÁt, meg a nagy füstöt a kipufogójából. De ahogy leértem a kertbe, csak egy kisebb teherautó volt, de nagyobb egy furgonnál; annyira nem is volt sok az a fa, 20 mázsa. Akkora volt a sofőr, hatalmas ember, anyuval úgy beszélgetett, hogy a platón lévő kis korlátra könyökölt(!) közben, nem is értette szerintem, min mosolygok annyira. Mint egy elf, aki kivágja a társait és eladja... najó, nem, rendes embernek tűnt. Fiatal volt, nem az a pénznek élő fuvarozó kinézet.

Na elkezdtük bepakolni. Erős akácillata volt. Nekem kellett bent egymásra tennia fákat, később cseréltünk. Mikor anyu mondta, hogy Erdélyből hozták - tessék?? Erdélyből hozták... Na jó, ez már egy nagyon rossz vétel volt szerintem. Messze van. És ott... Milyen erdők vannak...

Aztán egyre több hasáb volt, aminek az oldalára rá volt írva az erdő. Zuzmós, mohás, ha csak a fát néztem, köré lehetett látni mindent. Nem tetszett már nekem ez az egész.

Ráadásul volt, amelyik kátrányos, vagy olajos, nem is tudom, milyen volt, biztos markolókkal mozgatták őket.

Hát ez most nem volt olyan érdekes. Ennyi. Több napja nem süt a Nap. Viszont valami új éledezik, előadásokra és beszélgetésekre járok, olyan témákban, ami érdekel, és végre van egy társaság, akikkel igazán jól érzem magam. Bár már sokszor volt ilyen... Csak mindig közbejött valami.

Még mindig nem érzem, hogy vége lenne az átmeneti időszaknak. Mert döntenem kéne, de nem merek. Utána máshogy lenne rossz.