Venyige nevem két éves, ebből az alkalomból megengedem magamnak, hogy ismét egy olyan képet tegyek fel, amit nagyon szeretek. 
Szántódon készült, a kedvenc nyári napszakomban, amikor kicsit hűvösödni kezd a levegő, ezért pont kellemes lesz, a Nap már félúton jár lefelé, kiszínezi az eget és sárga lesz a fénye. Mindennek hosszú árnyéka lesz, mintha búcsúzna és a madarak elkezdenek énekelni kis esti köszöntőket. Én is még sétálok egy ideig a kertben, mert ilyenkor nagyon jó kint, aztán bemegyek.
Nagyon sokat próbáltam már ezt az egészet fényképen megörökíteni, úgy, hogy ha bármikor ránézek, akkor eszembe jusson, és azt hiszem ez az egyetlen kép, amin sikerült.